Zoe angliaban

A pakolas reszleteit most nem fejtenem ki, bizonyara mindenki szamara ismeros " az ulok a borondon es kozben csipofogoval huzom a cipzart" akrobatikus mutatvany. Az indulas elotti eccaka, maga a pokol. Nem akarodzik menni, sir, nem kap levegot, nem alszik. A reggel hamar eljon, pakolnivalo akad boven, anyuka hajszaritoval szaritja a meg vizes ruhakat, gyerek ordit, hogy "sose indulunk el, es kulonben is megis inkabb itthon maradnek." Aztan csak elindulok 40 kiloval a kezemben es a faradtsagtol relative nyugodtan. Talalkozok baratnommel, Kikivel aki persze elobb ott van, mint en es a legdragabb ikerlanyokkal (akiknek ezuton is koszonom a rengeteg segitseget!). Igy indul kiscsapatom (nagymamam, anyukam, tesom, es a fent emlitett 3 baratnom) a repuloterre. 1 ora sorban allas utan eljutok a csekkolasig. 32 kilot lehet vinni, kicsit izgulok, de siker, mert az en borondom csak 30 kilo. :) A pulton van 2 kerdes amire valaszolni kell. Az egyik igy hangzik, "adott e valaki valamilyen targyat, hogy rakjam el a borondbe es vigyem magammal?" Rogton beugrik anyukam kepe, amikor kezeben a papucsommal all es varja, hogy eltegyem. Nem egeszen ertem, hogy ez annak szamit e, de vegulis nemet mondok. Meg egy ora varakozas, siras, rivas, mit hagytam otthon esatobbi. Aztan nagy nehezen elindulok a gep fele. Az ajtoban kozli a foldiutaskisero, hogy csak ram vartak, de mar nem biztos hogy folszallhatok, megkerdezi. Az ajulas kerulget, mar azt se tudom nevessek vagy sirjak. Vegul visszajon ertem a busz, egyes egyedul vagyok rajta, a csaladom az erkelyrol fenykepez, nem nehez kiszurni. :) Felszallok, a stewardessek, mar eppen mutogatjak, hogy ha elfogyna az oxigen mibe kell levegot venni (ugy erzem en meg alkalmazni fogom). Lerogyok egy szekre es probalom elvezni a repulest. A mellettem ulo lany, nagyon morcosnak tunik, nem merem megszolitani, pedig szuksegem lenne egy kis segitsegre. Mikor bemondjak, hogy ereszkedunk, csak megkerdezem, hogy merre tart. Kiderul, hogy nem morcos csak faradt es nem orul, hogy vissza kellett jonnie. Nagyon sokat segit, megveszi nekem a buszjegyet Heathrowra, szamot cserelunk, es elkoszonunk. Van meg egy oram a buszig, elkezdem hivni az anyukat, hogy mikor erek oda. Nem veszi fol. Tobbszor hivom es nem veszi. Ennel a pontnal borul a bili, zokogok egyedul egy idegen orszag idegen repteren. 10 percig tart ez, mikor megszolal a mellettem ulo "hudelaza" ferfi, "kersz egy kis vizet"?  A csodalkozastol nem jutok szohoz, megegyszer rakerdez (szegeny nem erti, hogy nalam epp aramszunet van) aztan szoba elegyedunk. Elkiser a buszhoz es megkeri a sofort szoljon ha le kell szallnom. Szamot is ad, nyugodtan hivjam ha gaz van, habar o most izraelbe utazik, de meg este 8-ig itt van. A busz elindul es egy ora tokeletes nyugalom var ram.